Szia Gabi!
Ha nem haragszol, hagyom a fölösleges dumát, hogy sajnálom, hogy kiestél, meg milyen rossz lehetett Neked. Azt hiszem, nemegy ilyen mailt és hozzászólást olvastál már.
Gondoltam írok Neked. A döntők kezdetekor három embernek szurkoltam nagyon: Neked, Pflum Orsinak és Bálint Ádámnak. A sorrend teljesen mindegy, csak hát a lányokat illő előreengedni. Hétről-hétre szorítottam, hogy sikerüljön továbbjutnotok. Sajnos, mindhárman kiestetek. Bevallom, s egyáltalán nem szégyellem, megkönnyeztem a szombati döntőt.
Biztos voltam, hogy nem leszel benne a végső döntőben, mégis szíven szúrt a döntés, a „nép döntése”.
Hogy miért írtam azt, hogy tudtam, nem leszel benne a végső döntőben? Azt hiszem, sejted. A nővéred. Ne érts félre, nem hibáztatom őt. Bevallom, először én is azt gondoltam, hogy „megbundázták a műsort”. Azonban, miután hallottalak, láttalak énekelni, rájöttem, nem így történt. Azóta megtanultam nem első látásra ítélni. Ezt egy 17 éves csajnak, Neked köszönhetem a magam 23 évével szemben. Visszatérve a nővéredre, Verára. Ezúton kívánok neki sok sikert és boldogságot, mind a magán, mind pedig a szakmai életben. Szóval, Veránál tartottunk. Véleményem szerint a TV2 nem merte megkockáztatni, hogy még egyszer egy Tóth lány nyerje a Megasztárt. Így is nagyon sok pletykát lehetett hallani, olvasni azzal kapcsolatban, hogy manipulálják a szavazást. Nem is kérlek arra, hogy ezzel kapcsolatban bármit is mondj, nem akarlak kellemetlen helyzetbe hozni. Szerintem szavazhattak volna rád akárhányan, akkor sem lett volna elég a végső döntőhöz. De tudod mit, talán nem is baj. Ahogy Te is mondtad, a magad erejéből akarod elérni azt, amit szeretnél. Ezt nagyon becsülöm benned! Büszke vagyok rád. És tudod mit, itt és most én is kijelentem, ha lesz lemezed (10000000000%, hogy lesz), megveszem. Ha most idetennék elém, hogy tessék, és még egy dalt sem hallottam a korongról, akkor is megvenném. Úgy vagyok veled, mint Celine Dionnal, Madonnával vagy Jackoval. Ha megtudom, hogy új lemezük jelenik meg, azonnal megveszem, mert tudom, hogy minőségi zenét „játszanak”, s nem fogok csalódni bennük. Hát Te számomra ugyanilyen vagy. Ez nem hízelgés, ha esetleg arra gondolnál. Ha személyesen ismernél, tudnád, hogy nem szoktam hízelegni, hanem nyíltan megmondom a véleményem mindenkinek. A tanítványaimat is erre ösztönzöm. Eddig sikerrel. Épp tegnap beszélgettünk rólad. Idézem is egyiküket, Zsófi (7 éves): „ Tóth Gabi esett ki???? (Nem látta a szombati döntőt). Pont a legjobb hangú és a legjobb fej esett ki?” Gondolj bele, már egy kis hétévesből is mit váltasz ki. Ebben a korban a legőszintébbek a gyerekek. Állati beszólásaik vannak.
Visszatérve az őszinteségre. A rockos döntőnél mondtam azt, hogy VÉGRE! Valaki kinyitotta a száját és megvédte magát. Nagyon örültem, hogy visszavágtál Pierrotnak. Ideje volt már kicsit visszatörni a szarvait. Bevallom nagyon bírtam őt, de benne is csalódnom kellett. Attól a döntőtől kezdve teljesen semleges lett Veled szemben. Az értékelései felszínesek lettek. Az ilyenre szoktam azt mondani, hogy gerinctelen ember. Bevallom, a rockzenének csak a dallamosabb fajtáját kedvelem (pl. Evanescence), de tudod mit? Meggyőztél róla, hogy a rock örök és halhatatlan. Yeah!!!
A szereplésedről. Jacko Thriller-jével aztán teljesen levettél a lábamról. Teljesen mindegy volt, hogy mit énekelsz, tetszett. Nem lettem elfogult veled szemben, sőt, mondhatom, kritikus szemmel néztelek. Igazad volt, felnőttél ebben a műsorban, felnőttél a feladatokhoz. És ennek sokadmagammal együtt én is tanúja lehette, igaz csak „vágott” formában.
Jól van, abbahagyom, mert még teljesen elragadtatom magam. Szóval, a lényeg, amit írni akartam: Büszke vagyok Rád. Örülök, hogy ha csak a képernyőn keresztül is, de megismerhettelek. Sokat tanultam tőled!
Bálint Ádám. Örülök, hogy ilyen jól kijöttök. Gondoltam, hogy a sajtó előbb-utóbb összehoz benneteket. Nos, hogy mennyi van, vagy mennyi lesz közöttetek, az egyedül rátok tartozik.
Befejezem. Így a végére mégegyszer gratulálok! Kívánok nagyon sok sikert mind a magánéletben, mind pedig a szakmai életben. MEGÉRDEMLED! Az arcodat, a nevedet már ismerik. Hogy ezt hogy kamatoztatod tovább, csakis rajtad múlik. Ugye, még hallunk rólad! Én biztos vagyok benne.
Ja, még valami. Üdvözölnek a tanítványaim! Próbáltam írni a mail-címedre, de nem sikerült. Szia! Minden jót! Robi Szlovákiából /roby81@post.sk/.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
